„Kézfogás a gyermekekért – együttműködés és mediáció a gyermekvédelemben” címmel tartotta meg szakmai rendezvényét 2025. december 11-én a Bírók a Mediációért Egyesület (BAM) a Budapesti Ügyvédi Kamara székházában (1055 Budapest, Szalay u. 7.). A program a gyermekeket érintő konfliktusok békés, együttműködésen alapuló kezelésének lehetőségeit állította középpontba, különös tekintettel a mediáció szerepére a gyermekvédelemhez kapcsolódó eljárásokban, büntető és polgári ügyekben.
A rendezvényt Dr. Parti Mónika a Bírók a Mediációért Egyesület elnöke nyitotta meg, megnyitóját követően díjátadóval folytatódott a délután, díjazottak Dr. Fellegi Borbála és Dr. Gyengéné Dr. Nagy Márta , majd két kerekasztal program is várt a hallgatóságra 13:30 -15:00 között került sor a polgári kerekasztal-beszélgetésre „Hidak a gyermek körül, együttműködés határok nélkül” címmel. A szekció célja az volt, hogy a gyermekeket érintő polgári ügyekben – ahol gyakran párhuzamosan jelennek meg jogi, hatósági és segítői folyamatok – feltárja a mediáció helyét, lehetőségeit és azokat a pontokat, ahol az együttműködés intézményesíthető.
E polgári kerekasztal résztvevői között található az Országos Mediációs Egyesület (OME) egyik alelnöke: Dr. Krémer András és elnökségi tagja: Dr. Gyulai Edina
A beszélgetést Dr. Gyengéné dr. Nagy Márta (SZTE-ÁJTK) és Dr. Krémer András (METU) moderálta. A kerekasztal a következő alapkérdések mentén szerveződött: milyen intézmények és hivatásrendek érintettek a gyermekeket érintő polgári ügyekben; melyek a tipikus ügytípusok; hogyan működnek – vagy éppen hiányoznak – a mediáció felé terelő mechanizmusok; továbbá van-e a mediációnak sajátos eljárásrendje, módszertana ezekben az ügyekben, és mindez mennyiben ismert és érvényesül a gyakorlatban.
A megszólalók – a megadott sorrendben – Dr. Mátrai Márta (alapellátás), Dr. Gyulai Edina (szakellátás), Lantainé Dr.Szecskó Nóra (gyámügy), Dr. Szemán Felicitasz (bíróság), Dr. Kőrös András (bíróság), Dr. Böröcz Helga (vagyon, közjegyző), valamint Wágner Jenő (piaci mediáció) – intézményi nézőpontból mutatták be, hol találkoznak a konfliktusok a mindennapi működésben, és melyek azok a kulcspontok, ahol a mediáció valós, gyakorlati alternatívát jelenthet. A kerekasztal kiemelte, hogy a gyermekérintettségű ügyek sajátossága a többszereplős rendszer: alapellátás, szakellátás, gyámügy, bíróság, közjegyzők, mediátorok és társszakmák egyaránt érintettek lehetnek, ezért a mediáció hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy a szereplők mennyire ismerik egymás kompetenciahatárait, és rendelkezésre állnak-e működő együttműködési csatornák.
A kerekasztal egyik központi tanulsága az volt, hogy a mediáció gyermekeket érintő polgári ügyekben akkor tud valóban érvényesülni, ha a terelés nem ad hoc módon, hanem kiszámítható, közösen értett minimumok mentén történik. Ilyen minimum lehet a mediáció egységes és közérthető tájékoztatása, a belépési feltételek tisztázása, a kockázatok (különösen megfélemlítés, bántalmazás, súlyos hatalmi aszimmetria) szűrése, valamint az, hogy a mediáció eredménye – a szükséges garanciák mellett – visszacsatolható legyen az intézményi folyamatokba. A résztvevők azt is hangsúlyozták, hogy a „gyermek körüli hidak” építése a gyakorlatban sokszor apró, de követhető megállapodásokon múlik: konkrét vállalások, átlátható felelősségi pontok és a felek közötti kommunikáció biztonságos mederben tartása.
A polgári szekció zárásaként megfogalmazott összegző kérdés – „mit visznek haza a résztvevők, amit holnap a gyakorlatban is alkalmazni tudnak?” – alapján a beszélgetés legfontosabb üzenete a szakmaközi együttműködés erősítése volt: szereplő- és ügyút-térképek tudatos használata, terelési pontok kijelölése, valamint egy protokollszerűen működő, de rugalmas intézményközi gyakorlat kialakítása annak érdekében, hogy a mediáció a gyermekeket érintő polgári ügyekben ne kivétel, hanem valós, elérhető lehetőség legyen.
A polgári kerekasztalt követően 15:30-17:00 között került sor a büntető kerekasztalra – A tettes is áldozat? címmel Dr. Parti Mónika moderátori vezetésével.
A rendezvény délutáni blokkjában a büntető kerekasztal a provokatív, mégis rendkívül aktuális kérdést járta körül: milyen értelemben tekinthető a tettes is áldozatnak, és hol húzódnak ennek a szemléletnek a szakmai–jogi határai. Dr. Parti Mónika (bíró, a BAM elnöke) moderálásával a beszélgetés arra kereste a választ, hogyan lehet egyszerre érvényesíteni a felelősségre vonás, a társadalmi biztonság és az áldozatvédelem szempontjait, miközben a bűnelkövetés mögött sokszor megjelennek traumák, bántalmazási előzmények, családi mintázatok, szenvedélyproblémák vagy szociális sérülékenység.
A panel összetételéből adódóan több nézőpont találkozott: a védelem és jogi képviselet (Dr. Atalay Borbála ügyvéd), a mentális egészség és szakértői megközelítés (Dr. Pesti Zsuzsanna gyermekpszichiáter, igazságügyi orvosszakértő), a vádemelési és közérdekvédelmi oldal (Dr. Rab Ferenc ügyész, Fővárosi Főügyészség), a közösségi–megelőzési tapasztalat (Schmidt Richárd, Ifjúsági Közösségi Tér), a családi rendszer és fejlesztő támogatás (Tóth Zsuzsa családterapeuta, gyógypedagógus).
A kerekasztal üzenete szerint a „tettes–áldozat” kettősség nem felmentést jelent, hanem pontosabb helyzetértést: a hatékony beavatkozáshoz szükség van kockázatértékelésre, traumaérzékeny szemléletre, korai jelzésre és intézményközi együttműködésre, miközben az áldozat biztonsága és a következmények egyértelműsége végig elsődleges marad.
A szakmai nap fontos üzente: mindkét szekcióban, hogy a jelenlévő szakemberek mindegyike nyitott a további szakmai szakmaközi egyeztetésekre, fejlesztésekre.
A szakmai programot egy könnyedebb, mégis tartalmas levezetés követte 17:00-17:45 között Dr. Fellegi Borbálavezetésével egy demonstratív, interaktív nap- és évzáró alkalom adott teret a közös reflexióra, a feltöltődésre és a fejlesztő élménynek. Az estét végül 17:45-18:30 között egy közösségkovácsoló, zenés műsor koronázta meg, méltó lezárásként a naphoz és az együtt töltött időhöz.
Szeged, 2025.12.12.
Dr. Gyulai Edina