Rezümé az Országos Mediációs Egyesület online konferenciájának margójára.
Pandémiás időszak végén egyre nagyobb igény merül fel a személyes hétköznapi és szakmai (vagy hétköznapi szakmai) találkozásokra, ehhez mindenképpen szükséges lehet az elmúlt vészterhes időszak rengeteg „kényszer átalakulását, átalakítását” górcső alá venni, mi az, ami tovább vihető a békeidőszakra, mi az, ami szükséges hozadék lehet és mi az, ami esetleg tovább gondolást igényel.
Ugyanez az igény merült és merül fel a mediáció különböző területein, amely leggyakrabban a „mediáció a pandémia után, hogyan tovább, mik a tanulságok” gondolati egységében jelenik meg.
Nos, ezt az igényt és szükségletet hivatott saját keretein belül körül járni, az Országos Mediációs Egyesület 2020. június 20-án 10:00-14:00-ig tartó időintervallumban, igen nagy létszámú közönség előtt, stílszerűen online formában megtartott első ingyenes online mediációs konferenciája.
Dr. Gulyás Kálmán nyitó gondolatait, bevezetőjét követően, melyben különösen a hazai konfliktuskezelés helyzetét tette nagyító alá, Dr. Krémer András moderátori közreműködésével, mely az egész konferenciát áthatotta, meghallgathattuk Dr. Inzelt Évát, aki érdekfeszítő előadásában a Budapesti Békéltető Testület vonalán azt a kérdéskört járta körül részletesen, hogy vajon milyen hatással volt a vírusjárvány a fogyasztóvédelmi ügyek kezelésére, és ehhez kapcsolódóan az eddig követett eljárási protokoll mennyiben változik meg.
Ezt követően Dr. Gyulai Edina különösen a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti szolgáltatás (család- és gyermekjóléti központ), valamint a magánpraxisban a családi, válási mediációs, kamaszmediációs eseteknél pandémiás időszak alatt megjelenő személyes mediáció igényét és tapasztalatait tárta fel a „mi lesz velünk, ha a maszk lekerül” kérdéséhez kapcsolva, utalva ezzel arra, hogy a különböző egészségügyi óvintézkedésekből, melyek a pandémia alatt a személyes mediációk részévé váltak, és pozitív tapasztalatokat adtak, ezek közül mi az ami „átmenthető”, átmenthető-e.
Ezután Dr. Krémer András gondolatait hallgathattuk meg az örökzöld és mindig aktuális (és még mindig nem megfelelő módon ismert és elismert) iskolai konfliktuskezelésről, vagyis hol is tart az iskolai konfliktuskezelés, azzal a kérdéssel összekapcsolva, mely azt vizsgálja, hogy egyáltalán mi hat az iskolai konfliktusokra, hogyan kellene ezeket a konfliktusokat kezelni (időszerű módon az iskolaőrség funkcióját is idevetítve), szervezeti, egyéni szinten.
Következő előadás blokkban Dr. Németh Zoltán mutatta be saját mediációs piackutatását, mely a mediációs eljárás ismertségének feltárását célozta meg a magyar lakosság körében. Konzekvenciája többek között, hogy a célcsoport háromnegyede nem kér segítséget külső személytől konfliktus esetén, illetve a mediátor segítségét igénybe vevők többnyire budapesti, felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak, és a harminc év alattiak inkább pszichológushoz fordulnak, míg harminc és harminckilenc évesek coach és bíróság segítségét kérik. Azok a fiatal férfiak, akik magasabb végzettséggel rendelkeznek fogékonyabbak a mediációs eljárásra, viszont az ötven év felettiek, akik alapfokú végzettségűek, a falun, keleti országrészben élők a legkevésbé hajlandók arra, hogy konfliktusaik megoldására segítséget kérjenek. Az is kiderült e kutatásból, hogy főleg gazdasági ügyek, illetve válás kapcsán kerül sor mediációra, valamint az is, hogy az internet és a mediátor a két fő tájékozódási forrás.
A konferencia és így a mediációs terület elmaradhatatlan és idekívánkozó témakörét Dr. Kiss Károly vetette föl és osztotta meg velünk együtt gondolkodás hathatós lehetőségeit kezdeményezve, vagyis, hogy milyen szerepe lehet a mindenkori kormányzatnak az alternatív vitarendezés megerősödésében, fejlődésében, hovatovább milyen támogatási lehetőségek (anyagi, szakmai) szükségesek a mediációs területek számára, hiszen kiaknázási lehetőségük, figyelembevételük még mindig közös munkát és tovább gondolást igényel.
A konferencia szintén sarkalatos és igen „jelen” témáját Dr. Kohlhoffer Mizser Csilla előadásában hallhattuk, melyben az online mediáció tapasztalatait vázolta föl, olyan kérdéseket boncolgatva, melyek az online térben megjelenő új kommunikációs formák, az online térbe vihető és hogyan végigvihető esetek, milyen új problémákkal kellett és kell szembesülni „online mediátorként”.
Liebenau András folytatásként tényszerűen és futurisztikusan a gazdaság és a bankszektor „vizein evezve” azt a kérdést vetette fel és vitte tovább, hogy a gazdaság, a bankszektor és a pandémia, a kialakult helyzet generált-e újabb konfliktusokat, vagy minden maradt a régiben, az állandó és a változó állandó kérdésköre került elemzésre.
A konferencia „napirenden kívüli” előadója Dr. Szabó Imre Szilárd a mediáció és munkaügyi területek kapcsolatát, kapcsolódási területeit taglalta, kitérve az egyes szervezeti formákra.
A nap időgazdálkodását segítették az online térben felmerült, nem előadásokhoz kapcsolódó technikai kérdésekre való azonnali válaszadást segítendő rövid online kérdőívek, melyeket moderátorként Dr. Krémer András szerkesztett, összesített.
Az esemény záró akkordjaként, de nem utolsó sorban rendhagyó módon online mediációs kerekasztalra is sor került Dr. Krémer András moderátori vezényletével, melyben a nap folyamán elhangzott előadások kapcsán felmerült kérdések kerültek boncolgatásra, különös tekintettel az online mediációs munkaformák által hozott új jelenségek, verbális, nonverbális hangsúlyok változása, adatvédelmi dilemmák, a mediátor esetleges plusz szerepkörei.
Egy ilyen szakmai találkozót még, ha rendhagyó módon online fórumról is van szó, nehéz lezárni, hiszen a találkozó végén is rengeteg újabb és újabb téma merült fel, többek között a nap folyományaként az Országos Mediációs Egyesület által megfogalmazott Közlemény is, mely az iskolai erőszak, iskolai konfliktus témaköréhez kapcsolódóan született és e konferencián részt vevők között egyező álláspontot tükrözött. Az online konferencia Dr. Gulyás Kálmán és Dr. Krémer András összegzésével, gondolataival zárult.