GYULAI EDINA
OME Közlemény, iskolai konfliktusok, iskolai mediáció
Az Országos Mediációs Egyesület online kerekasztalának összefoglalója
2020. július 02-án 17:00-19:00-ig tartó időszakban került sor az Országos Mediációs Egyesület rendhagyó online kerekasztalára, melyben a rendhagyó és online kifejezések immár állandósult mondatkezdő formulaként jelennek meg.
A kerekasztal fóruma, melyen nagy létszámban jelentek meg a különböző mediációs területeken dolgozó közvetítő szakemberek, egy örökzöld, kiapaszthatatlan és kiapadhatatlan területet célzott meg és vett górcső alá, mely nem más, mint az iskola platformja, ezen belül speciálisan az iskolai konfliktusok, iskolai mediáció.
Jelen időszak sok ellentétes véleményt és nem kevesebb indulatot kiváltó intézménye az iskolaőrség megkerülhetetlen és kikerülhetetlen árnyként jelent meg a kerekasztalon, ám a célzott fókusz nem ezen ódium kielemzésén volt, hanem inkább a hogyan másként (más eszközökkel és forrásokkal) eszmeiségén.
Azt, hogy e kérdésnél maradva akkor mi lehet helyette, vagy mi legyen mellette alternatív lehetőségként (ebben többször előjött némi kettősség), de az tény, hogy a „fórumozók” érezhetően „a megpróbálni először más prevenciós eszközt” gondolatiságát képviselték a kerekasztal szinterén.
Előző gondolatot alátámasztandó Dr. Krémer András házigazdaként és a nap nyitányaként a témához kapcsolódó Országos Mediációs Egyesület oldaláról megjelenő Közleményt ismertette ráhangolódásként, illetve azok számára, akik e körben még nem olvasták.
A Közlemény megengedőbb koncepcióban rögzíti az itt ”lebegő” új intézményt azzal, hogy „valamennyi (iskolai, oktatási) problémára nem lehet kizárólagos megoldás ez a mechanizmus.
Felhívja a figyelmet arra is, hogy a megoldandó iskolai helyzetekbe bevont eszközök, szakmák, szakemberek tekintetében fontos továbbra is, hogy kellően kialakított eljárások és együttműködés vonalán felelősen kerüljön sor egy komplex konfliktuskezelő rendszer működtetésére.
A Közlemény egy olyan kardinális tényre is felhívja a figyelmet, mely az iskolaőrség akár szakterületeken belüli, akár politikai fórumokon, akár hétköznapi kommersz helyzetekben történő taglalásakor nem, vagy ritkábban került szóba, vagyis az a momentum, hogy bármilyen átfogó jogi szabályozás is szülessen, mindig lesznek olyan emberi megnyilvánulások, melyek a szabályozott tényállásokat nem merítik ki, ugyanakkor az egyén, a közösség életét megnehezíthetik. Ezekre a helyzetekre lenne alapvető fontosságú, hogy a gyerekek mintákat láthassanak a felnőtt társadalomtól, hogy saját problémáikat maguk között is tudják kezelni, ebben fontos szerepe van a speciális szakembereknek (közvetítők, vitarendezők stb.).
Mint a Közlemény rávilágít, konfliktuskezelő rendszerek (melyekben külső, pártatlan szakember áll rendelkezésre) már most is szabályozott formában állnak rendelkezésre, melyek abban is segítenek, segítenének, hogy fölöslegesen ne szaporodjon a hatósági beavatkozások száma.
Az Országos Mediációs Egyesület Közleménye egy olyan felhívást tesz közzé, mely szerint e témakörben érintett valamennyi szereplővel szívesen együttműködik (pl. iskolai fegyelmi eljárások). Várja az érintettek megkereséseit, forszírozva azt is, mint a Közlemény elején már hangsúlyozásra került, hogy egy ilyen intézmény mellett, mint az iskolaőrség lényeges, hogy legyen egy másik problémamegoldó, konfliktuskezelő lehetőség, azaz az iskolaőrséggel mindez nem pipálható ki (és egy olyan nehéz, anyagi vonzatot feszegető kérdést is beemel, mint, hogy ajánlott az iskoláknak külön forrás biztosítása pl. konfliktuskezeléssel kapcsolatos képzésekre). Ezzel tulajdonképpen egy teljes ívet jár be a Közlemény, hiszen azzal, hogy „toleránsabb” módozattal kezeli a hatósági beavatkozást képviselő új intézményt, egyúttal szemléletesen súlyozta az egyéb preventív konfliktuskezelések felé a megoldás lehetőségeit.
Jómagam, a kerekasztal másik házigazdájaként a gyermekvédelem elsősorban gyermekjóléti szolgáltató rendszerére vonatkoztatva hoztam egy lehetséges nem kívánt jövőképet arról, amit mindenképpen el kell kerülni abban az esetben, ha ez az új iskolán belüli hatósági intézmény működésbe lendül, az pedig nem más, mint a megszaporodott gyermekvédelmi hatósági eljárások, hiszen az iskolaőr intézkedésének folyománya különböző módokon a gyermekvédelem rendszerébe csapódhat, csapódik le (pl. törvényszerű, de felesleges védelmes eljárások stb.). Ezzel gyakorlatilag felfokozva a későbbi „rendszerabúzusok lehetőségét is.” Ezt elkerülendő lehetőségként kitértem szintén a mediáció egyéb konfliktuskezelő lehetőségek szükséges támogatására, hangsúlyozására, mely kapcsán a gyermekjóléti szolgáltató rész is kapcsolódhat, illetve tud kapcsolódni az iskolai konfliktushelyzetek megoldásához.
A kerekasztal további részében sor került az oktatási, iskolai területhez kapcsolódó „múltidézésre” magyarországi oktatási, iskolai rendszert érintő közvetítői, mediációs, konfliktuskezelő folyamatok eddigi szabályozási, illetve protokoll rendszerének felidézésére, hol tartunk most kerettel.
A résztvevők, akik közül jópáran kapcsolódnak munkaterületükön az iskolákat, oktatást érintő konfliktusokhoz, saját mediátori, szakemberi, vagy éppen magánéleti körükből hoztak eseteket, példákat konfliktushelyzetekre, jól, vagy rosszul alkalmazott eszközökre, kellő időben megtett, vagy éppen elmulasztott konfliktuskezelő eljárásokra.
Jó volt hallgatni azt is, hogy azok a résztvevők, akik mediációs, konfliktuskezelő munkaterületüket tekintve közvetlenül nem az oktatási, vagy iskolai rendszerhez kapcsolódnak, szintén nagyon professzionálisan hoztak kérdést, fogalmaztak meg véleményt és tettek megoldási javaslatokat a témában.
A teljesség igénye nélkül olyan kérdésekre tért ki a kerekasztal közössége, mint az oktatási, iskolai konfliktuskezelés, mediáció jelen jogi szabályozottsága, lehetőségei, az oktatási, iskolai ismertsége, elfogadása, az intézményi hozzáállás, milyen módszerekkel, milyen módon lehetne ismertebbé tenni társadalmi szinten, alulról kell-e építkezni, milyenek és milyenek lennének az oktatási, iskolai konfliktuskezelő szakemberek, mediátorok, milyen protokollokat lehetne kialakítani stb.
Természetesen két óra időintervallum nem elég valamennyi kérdés teljes feltérképezésére, de nagyon lényeges, hogy itt csoport szinten ilyen mennyiségben és érdemben merültek fel és kerültek be e felület égisze alá.
Ezt az online alkalmat is színesítették a nap lényeges eljárási rendjét érintő gyors kérdések előtt Dr. Krémer András által szerkesztett online ad hoc kérdőívei.
A nap és a kommunikáció eredményeként Dr. Krémer András bejelentése nyomán az Országos Mediációs Egyesület részéről egy új, formabontó kezdeményezés született, melyben az Országos Mediációs Egyesületen belül egy Oktatási Konfliktusok Munkacsoport (ezen belül regionális tagozattal) jött létre, mely valóban méltó helye lehet e területet érintő konfliktuskezeléssel kapcsolatos kérdések és megoldási módozatainak feltérképezésére, tovább gondolására.
A kerekasztal aktuális küldetését teljesítette, hiszen a produktív együtt gondolkodást tette lehetővé (mint a meghívóban is szerepelt: központban a beszélgetés) s egy lényeges jövőt érintő kimeneteleként csak ez az alkalom került a záróra közeledtével befejezésre, és nem a folyamat, tehát a kerekasztal folytatódik.
Hamarosan találkozunk.
Szeged, 2020. 07. 05.