Prof. Dr. Kecskés László
a Mediációs Munkabizottság elnöke és
Dr. Németh Zoltán
a Mediációs Munkabizottság titkára részére
Tisztelt Elnök Úr és Tisztelt Titkár Úr!
Felvezető (köszönjük a lehetőséget a találkozásra és a kötelező közvetítéssel kapcsolatos meglátásaink iránti kifejezett érdeklődést)
1. A pár éves gyakorlat elemzése teheti könnyebbé a döntést a “bővíthetőségről” (egyezségre jutás %-os arányából, illetve egyéb eredményekből kimutatható-e egyértelműen, hogy az állam “spórolt” a kötelezéssel; ehhez a magyar peres eljárások “egyéni és társadalmi” költségeivel való összehasonlítás is szükséges; EU-s anyagban Olaszország és Belgium példája: link).
2. A hazai jogintézmény alapjainak áttekintése és tisztázása elméleti/jogszabályi/tapasztalati alapon (A Ptk. szerint a bíró/hatóság közvetítői eljárásra kötelez; a Kvtv. szerint tájékoztató ülésen való részvételre); a pár éves gyakorlatból leszűrhető-e, hogy elég a tájékoztatás (aki akar, utána úgyis részt vesz az eljárásban, aki tájékoztatás ellenére mond nemet, az úgyis kilépne az eljárásból amint lehet). Esetleg szükséges-e ezen “szigorítani” úgy, hogy a kötelezés túlmutasson a tájékoztatáson (a kötelező gyermekvédelmi közvetítésnek “bonyolultabb” a jogi szabályozása is).
3. A kötelezés jelenleg konkrét ügyben folytatott vizsgálatot (jogszabályi feltételeket feltáró) követő bírósági/hatósági döntés, amely mindkét félre (a szülőke) kiterjed. Felmerülhet egyrészt más – hatósági, vagy egyéb “hivatalos” eljárásokat lefolytató – jogalanyokat is bevonni a vizsgálatba, illetve kötelező határozat meghozatalára feljogosítani olyan ügyekben, amelyekben hozzájuk fordulnak (például az MNB, a törvényességi felügyeletet ellátó hatóságok, a kamarák, a közjegyzők stb.). Másrészt a “féloldalas” kötelezés bevezetése: ha az egyik fél – tipikusan a “gyengébb” – önként vállalná, akkor a másik felet – a hatósági/hatalmi szerepben/piaci, vagy egyéb erőfölényben lévő (oktatási/egészségügyi intézmény) szervezetet, illetve szakmai kamarai tagot lehetne kötelezni (új Ügyvédi tv. példája) a közvetítésre az eset körülményeinek függvényében.
4. Bírósági/hatósági vizsgálat nélküli, jogszabályi kötelezés bevezetése
4.1. a vitában érintettek alapján (pl. hozzátartozók, szomszédok, gazdasági társaságok),
4.2. a vita tárgya alapján (pl. birtokvédelem, szomszédjog, gyors értékváltozás/megsemmisülés veszélye, bizalmi kapcsolatok, állami/EU-s támogatással megvalósuló projekteken belüli, komplex beruházási vita),
4.3. a vita “ügyértéke” alapján (pl. fizetési meghagyásos eljárásól független határérték, azzal megegyező limit, illetve a perré alakulást megelőző jogszabályi – nem közjegyzői – kötelezés).
Az ilyen esetekben még nincs folyamatban lévő ügy (nem kell felfüggeszteni), hanem a kereset benyújtása előtt vagy a benyújtás „pillanatban” kerüljön sor a közvetítésre (vagy legalább érdemi próbálkozásra; van nemzetközi példa annak szankcionálására, aki valós ok nélkül utasította el a közvetítésre vonatkozó javaslatot), ami egyben a kereset/ellenkérelem befogadásának feltétele is.
5. Bár a kötelező közvetítés nem azt jelenti, de tág értelemben a közvetítés felé való terelés “nem” önkéntes módja, amikor nem a feleket kötelezzük, hanem a velük kapcsolatba kerülő személyeket (intézményeket) arra, hogy a feleknek érdemi tájékoztatást nyújtsanak (szabály, intézmény, közvetítői lista, elérhetőségek, költségek és igénybe vehető támogatások, kedvezmények, kimeneti lehetőségek stb.). Az információval való “nyomásgyakorlás” kitér az állam által fenntartott, támogatott és a piaci alapon elérhető szolgáltatások kötöttségeire, lehetőségeire is. Ilyen személyzet lehet többek között a bírák (bíróságok kezelőirodái a kereset benyújtását megelőzően, panasznapi tájékoztatás), közjegyzők, ügyvédek, önkormányzati ügyintézők, szociális, gyermekvédelmi és oktatási intézmények, munkaügyi ellenőrzés stb.).
6. Vizsgálandó (és fejlesztendő) a jelenlegi szervezetrendszer (bírósági, alávetéses), hiszen kötelezés esetén a mediátornak – mindenhol és minden időben (túlterhelés elkerülendő) – a felek számára elérhetőnek kell lenniük. Nem elhanyagolható a minőségbiztosítás kérdése (jogszabályi, illetve jogalkamazói kötelezés is valószínűbb, ha a jogalkotó/bíró/hatóság jobban bízik a közvetítőkben). Az állam szerepvállalása ott indokolt kifejezetten, ahol a felektől nem elvárható a közvetítés piaci igénybevétele, vagy ahol a felek között e tekintetben olyan erőforrás (pénz, tudás) különbség van, ami megnehezítheti a közvetítésben való egyenlő részvételt (pl. oktatási, egészségügyi viták, munkaügy, fogyasztóvédelem). A bírók által nyújtott bírósági közvetítés alternatívájaként felmérhető a szolgáltatás “kiszervezése” lehetőségének megteremtése állami/köztestületi/civil szféra felé.
Levezető (várjuk a továbbiakat)…
Budapest, 2018. november… .
Üdvözlettel,
dr. Gulyás Kálmán
elnök, mediátor
dr. Krémer András dr. Kiss Károly
alelnök, mediátor, oktató alelnök, AVR kutató
dr. Katonáné dr. Pehr Erika Fazekas Márta dr. Hatvani Erzsébet Liebenau András
elnökségi tag
oktató, mediáció szakértő elnökségi tag
mediátor, coach elnökségi tag
oktató, mediáció szakértő elnökségi tag
gazdasági mediátor