Alapképzések, illetve olyan képzések, melyek egyúttal teljesítik a névjegyzékre jelentkezéshez szükséges KÉPZÉSI FELTÉTELEKET.
A közvetítői képzésekről szóló (63/2009 Irm. Rendelet, továbbiakban: rendelet) számos követelményt támaszt a képzésekkel szemben, hogy az azokon sikeresen végzett résztvevők teljesítsék a képzési követelményeket a közvetítői névjegyzékre kerüléshez. A rendeletben ezek elolvashatók, megismerhetők, itt inkább további szempontokra hívjuk fel a figyelmet.
A közvetítő szűkebb, gyakorlatias ismeretei elegendőek lehetnek a közvetítői gyakorlat megkezdéséhez, természetesen ezek is tartalmazzák a rendelet szerinti minimális elméleti tartalmakat.
A közvetítés, mediáció háttér elméleti ismeretei és a közvetítéshez kötődő tágabb, kapcsolódó ismeretek köre ennél sokkal bővebb kört jelentenek, melyek egyrészt hozzájárulhatnak a professzionálisabb közvetítői gyakorlat kialakításához, bizonyos szakterületeken (szociális terület, családjog, munkaügy, gazdaság, közösség, környezetvédelem, oktatásügy, stb.) részletesebb tudásanyagot adhatnak a közvetítő számára, s legfőképpen kiegészülhet olyan ismeretekkel, melyek a közvetítői rendszerek szabályozási, irányítási feladataira készítenek fel. Akár az is elképzelhető, hogy valaki kifejezetten ezt a működtetési, menedzsment feladatokat, az ügyek számára az alternatív vitarendezés elérését támogató szerepeket tarja fontosnak, s kevésbé a személyes gyakorlat iránt vonzódik. Ebben az esetben ilyen képzést érdemes keresnie.
Gyakran találkozunk vele, hogy képzőhelyek a képzéseiket „akkreditált”, „engedélyezett” képzésként hirdetik, ami igen megtévesztő. Az igazságügy területén nincs akkreditációs rendszer, így a közvetítői képzések nem lehetnek akkreditáltak! Lehetnek olyan képzések, melyeket akkreditáltak olyan szakterületeken, ahol ez létezik (szociális terület, pedagógusképzések), akkor ezt egyértelműen fel kellene tüntetni, s persze azt is, hogy ezen akkreditáció csak az adott szakma képviselőjének jelent elfogadott képzettséget. A szóhasználat alapja annyi, hogy a minisztérium korábban közzétett egy olyan listát képzésekről, amely esetében eltekintett a 417/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5.
- (2) bekezdésében meghatározott igazolásától, s elfogadta a listán szereplő képzések igazolását, tanúsítványát. Jelenleg a képzési lista helyett az alábbi szöveg szerepel a linken:
https://inyr.im.gov.hu/ a „Közvetítői képzőintézetek keresése” pontra kattintva
Vagyis a felnőttképzési törvény változásának következtében a korábbi lista felfüggesztésre került, így ma erre hivatkozni akkor sem indokolt, ha a régi lista a neten, keresővel megtalálható.
A képzések reklámozása sok esetben etikailag is kifogásolható, ha az megkülönböztetésként a többi képzést gyengébbnek, nem elfogadottnak nevezi, az elfogadás kérdését most egységesen kezeli a minisztérium. Természetesen a későbbiekben újra felvethető valamilyen előminősítés, ehhez a képzőhelyeknek azonban egységesen kell adatot szolgáltatniuk, s valamilyen grémiumnak az alapján elbírálni, hogy kikre vonatkozhat egy egyszerűsített eljárás.
Korábban voltak ilyen megkeresések az OME felé, mi akkor is azt mondtuk, akkor tud az OME támogatóként megjelenni, ha a képzések megosztják az egyesülettel a képzés információit (képzők, tartalom, tematika, módszerek, stb.).
Képzési formák
(Piaci alapú, vagy ingyenes, önköltséges (ahol a képzők és a szervezők sem számolnak bevétellel, csak a terem és egyéb költségeket fizetik a résztvevők) képzések)
Rövid, vagy magasabb óraszámú (tanfolyami) képzések
A közvetítői képzésekről szóló rendelet szerint a képzési követelményeket teljesítő képzések minimális óraszáma 60 óra. Ez látszólag alkalmatlanul rövid a közvetítői tevékenység elsajátításához, de egyrészt meg kell jegyeznünk, hogy a világ e tekintetben élenjáró országában (őshazájában), az Egyesült Államokban az alapképzés minimális óraszáma negyven órás. Másrészt, az ilyen rövid idejű képzések abban az értelemben lehetnek elégségesek, hogy alkalmassá teszik a sikeresen teljesítő résztvevőt, hogy belépjen a mediátorok közösségébe, ott a képzőkkel, vagy más tapasztalt közvetítőkkel intenzív együttműködésben tovább bővítse tudását, tapasztalatát. Ettől a ponttól kezdve a jogszabály értelmében hivatalosan is részt vehet (vezethet) közvetítői üléseket.
A rendelet értelmében az ilyen képzés tréning jellegű, vagyis gyakorlatorientált, s időben koncentrált, ami azt jelenti, hogy legfeljebb két képzési szakaszra bontható. E tréning jelleg nincs részletesen kifejtve, de a tréning módszertan általános irodalma szerint tapasztalati tanulást kell értenünk alatta.
Igen problémás, s komoly kérdéseket felvető nehézség, hogy a pandémiás időszakban hirdetett és megtartott online képzések megfelelhetnek-e a megkívánt tapasztalati tanulás elveinek, lehet-e olyan szimulációs gyakorlatokra szert tenni, amely a közvetítői tapasztalatok megszerzésének első fázisaként tekinthető!
Felsőoktatásban hirdetett képzések
Ma már számos egyetem hirdet közvetítői képzéseket, melyek közül a legtöbb un. szakirányú továbbképzés, melyre diplomások jelentkezhetnek, időtartamuk 2-4 félév. Ezek a képzések is lehetnek szűkebb fókuszú, gyakorlatorientált képzések, vagy olyanok, amelyek valamilyen terület irányában „specializálódnak”, de lehetnek olyanok is, amelyek valamilyen irányban vállaltan elmélyültebb elméleti hátteret is kínálnak. Ezt az irányultságukat jelezheti a jelzős megnevezés, de sajnos e kérdésben nem tisztázott a gyakorlat. Ilyen elnevezés az „igazságügyi mediátor”, melynek gyökere olyan képzésre nyúlik vissza, ahol a büntető ügyekben közvetítő pártfogó felügyelőket és ügyvédeket képeztek, s a megnevezést más felsőoktatási intézmények is átvették, a képzési program szerkezetével, tematikáival együtt.
Más egyetemeken kötelező, vagy szabadon választható tárgyak formájában jelenik meg a konfliktuskezelés, mediáció, melyek akkor ismertethetőek el a rendelet szerinti képzésnek, ha egymásra épülnek, teljesítik a követelményeket (pl. létszám, tömbösített órák, a képzés vezetője elfogadott tréner az oktatói státuszán túl).
Nem piaci képzések
Belső képzések
Belső képzéseket folytathatnak azok a szervezetek, amelyek saját tagjaik, munkatársaik részére szerveznek közvetítői képzést, ezek tehát zárt körnek meghirdetettek, de tartalmukban e képzéseknek is meg kell felelniük a rendeletben foglaltaknak, azonban további tartalmakkal bővülhetnek.